„Lovas Biblia” megírásakor azt az orvosi szemléletet alkalmaztam, mely szerint: „Ne csak a betegség tünetét próbáld gyógyítani, előbb az egész embert vizsgáld meg!” Ezért e könyvben a teljes lovas kultúra és történelem áttekintő bemutatására is törekedtem. Miért háziasították a lovakat? A sztyeppe északi részén a lovak kikaparták a hó alól a füvet, míg a marhák éhen döglöttek télen. (Akkor még nem tudták, forradalmi változást okoznak ezzel a közlekedésben, kereskedelemben, gazdaságban, hadászatban, politikában és a kultúrában a szekér, majd a lovas haderők kialakításával.) E vívmányokat a lovasnépek adták, akiket pusztító barbároknak próbálnak beállítani más népek. (A keresztrefeszítés, a boszorkányégetés, a haláltáborok, a hirosimai atombomba a „civilizáltak” tettei!) E könyv rehabilitálja és emléket állít minden Lovasnépeknek, így a Magyarság lovas múltjának is. A Lovasnépek kiemelkedő hatására jellemző, hogy az addigi termékenységi és női istenek kultuszát felváltotta a hadvezérek (lásd kurgánok kincseit) és férfi istenek kultusza. Gazdasági és harci felhasználásuk eredményezte a Kurgán, majd a Szkíta kultúrák terjedését. Hatalmas birodalmak jöhettek létre hirtelen általuk, óriási népesség és kulturális változásokkal. „Birodalmi hatás” megértése által válik nyilvánvalóvá a sztyeppei lovas történelemben résztvevő népcsoportok törvényszerű folyamatos genetikai, nyelvi és kulturális keveredése, fejlődése is. Árpád népének Honfoglalása is azért lehetett ilyen sikeres, mert így könnyen összeolvadhatott a már ott élő, hasonló lovaskultúrájú népekkel, és ebből újabb nagy erőt meríthetett. E lovaskultúrát feltétlenül meg kell őriznünk, vagy ősi Magyar kultúránk fontos része elvész örökre.