Gondolat, Budapest, 1970-1974
1156 oldal · keménytáblás
Fordította: Lukács Ernőné, Tarján Rezsőné, Varga Tamás
1962 augusztusában, amikor Geoffrey-Matthews megajándékozott ennek a könyvnek – hivatalosan még meg sem jelent – angol eredetijével, a matematikatanítás nemzetközi reformmozgalma még a kezdet kezdeténél tartott. Azt is mondhatnám: akkor született, azon a matematika-tanítási szimpóziumon, amely talán az első igazán nemzetközi tanácskozás volt a matematika tanításának reformjáról. * Amerikában a szó szoros értelmében vadul kezdték reformálni a (még államonként sem egységes ) tanterveket, írni az új tankönyveket, sajtó, rádió, televízió útján reklámozni az „új matematikát”. Évekbe telt, amíg ez az áradat letisztult. Közben az áramlat Európára is átcsapott, találkozott az ottani kezdeményezésekkel. 1962 nyarán Budapesten már a szocialista és tőkés országok küldöttei közösen kialakított álláspontot tettek közzé a matematika-tanítás korszerűsítésének legfontosabb kérdéseiről.
A „Matematika új felfogásban” a matematika-tanítás hazai reformjának mai fokán, a most következő években adhat nagy segítséget diákoknak, tanároknak, szülőknek. Segíthet megmutatni, hogy tehetünk 10-14 éves tanulók számára hozzáférhetővé és érdekessé olyan matematika kérdéseket, amelyek ma a tantervben sokkal később jelennek meg. A „Matematika új felfogásban” természetesen nem tartalmazza a matematika tudományának új felfogását. A matematika iskolai anyagának új szempontokat követő feldolgozására utal a cím. Aki a tartalomjegyzék alapján próbálja megállapítani, mik ezek az új szempontok, az rásütheti a szerzőkre és a könyvre a maximalizmus vádját. Elektronikus számítógépek? Geometriák, beleértve az euklideszit is? Lánctörtek? Csoportok? Lineáris programozás? Hisztogramok, valószínűség, normális eloszlás? Numerikus integrálás? Logaritmus? Trigonometria? Nem általános iskolai tananyagként ismert címszavak, pedig a könyvnek az a most megjelenő két része, amelyben ezek szerepelnek, 11-12 éves tanulóknak való. * Aki nemcsak a tartalomjegyzéket nézi át, hanem beleolvas a könyvbe, az meggyőződhet arról: semmiféle tudóskodás nincs benne. A szokatlan témákat, de még a szokottakat is, szokatlan könnyedséggel dolgozza fel.
