A sokszínűbbé váló Európában a vallás egyre lényegesebb tényezővé vált a társadalmi jelenségek megértése szempontjából. Ebben szerepet játszik, hogy a migráció nagyszámú és eltérő vallású, kulturális hagyományú muszlim csoportot hozott a térségbe. Másrészt a vallás vizsgálatának fontosságát az is jelzi, hogy a honos népesség változatlanul jelentékeny része fordul a vallás felé, hogy általa önmaga és a világ megértéséhez fogódzókat találjon. Új jelenség azonban, hogy miközben a hagyományos, egyházhoz kötött vallásosság visszaszorulóban van Európában általában és Magyarországon is, Isten vagy általánosabban a transzcendens keresése, e tradícióról leválva, mégis eleven. Eme újfajta vallásosság egyéni és kollektív formáinak értelmezése áll a kötet középpontjában.
A könyv újszerű módon nem csupán időbeli síkon vizsgálja tárgyát, hanem a térbeli változások vallásosságra gyakorolt hatását is elemzi. Ebben a megváltozott társadalmi térben az online tereknek és a közösségi médiának egyre meghatározóbb szerepe van. A kötet a jelenbeli vallásosság társadalomelméleti vonatkozásainak taglalása mellett az értékrend változásait középpontba állító empirikus kutatásokat is magában foglal. A monográfia ekképpen kiemelten foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a vallásosság milyen mértékben jár együtt sajátos értékválasztással, illetve azzal, hogy a vallásos és a nem vallásos emberek mennyiben viszonyulnak másképp a politikához. A kötet társadalomelméleti és empirikus értelmezései a szociológiaelmélet, a vallás- és értékszociológia területeihez kapcsolódnak.