Békési Betti képes megidézni az emlékeket. Bárkiét, bármikorról – kivéve a sajátjait. Ám miután eltemeti édesanyját, az egyetlent, akitől még megtudhatott volna valamit rejtély övezte gyermekkoráról, és már-már fel is adja, hogy valaha fény derül a múltjára, az élete hatalmas fordulatot vesz. Betti autóba ül, és meg sem áll a házig, aminek korábban a létezéséről sem tudott. Ahol két borospoharát szorongató nőbe és egy óriási virágcsokorral érkező férfiba botlik a kertvárosi idill kellős közepén. Ám a képeslapra illő látványról hamar kiderül, hogy messze nem olyan idilli, mint aminek elsőre látszik.

Teri, Roberta és Zsóka régóta barátnők. Együtt voltak várandósak, együtt küzdöttek meg az anyaság nehézségeivel és az idővel, ami lassan eljárt a fiatalságuk felett. Mindent tudnak egymásról. Legalábbis így gondolják, egészen az estéig, amikor Zsóka helyett annak férjével és az évek óta üresen álló ház elé éppen leparkoló leendő új szomszéddal nem találkoznak.
A tökéletesnek vélt életek mögül egy eltűnt feleség, egy megcsalt asszony és egy önámításba menekülő nő képe bontakozik ki, miközben Betti lépésről lépésre közelebb jut ismeretlen múltjához. Mindehhez azonban szükségük van egy álarcra, amit nem levenni kell, hogy felfedjék a valóságot, hanem magukra ölteni.
Mert mindenki leplez valamit, amit csak a maszkja mögött mer bevallani.

Bauer Barbara új regényében egyetlen kérdést tesz fel: van az életedben egy hely, ahol elmondhatod, ahol meghallgatnak, ahol megértenek, ahol elhiheted, hogy amit érzel, az nem bűn? A legtöbbünk életében nincs ilyen. Ezért hívta életre Békési Bettit és alapította meg a Kék Macska Klubot.