Tankönyvkiadó, Budapest, 1973
304 oldal · puhatáblás

Másodszor ​kerül átdolgozott formában a közönség elé ez a nyelvkönyv, amelynek első kiadása több mint 10 évvel ezelőtt jelent meg.
A turisztikai mozgalom és ezzel együtt a népek kölcsönös megismerésének vágya z utóbbi évtizedben annyira megerősödött, hogy az európai nyelvoktatást új, nehezen megoldható feladatok elé állította. A középponti probléma megoldását annak eldöntése jelenti, vajon lehetséges-e olyan nyelvkönyvet összeállítani, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy az utazóközönség a mindennapi élet különféle helyzeteiben különösebb idegen nyelvi ismeretek nélkül boldoguljon.
A lehetséges megoldások egyike ez a nyelvkönyv, amely a turisztikában előforduló legfontosabb tárgyköröket mondatképek alakjában nyújtja. Követi ebben a modern nyelvtudomány és a józan szemléletű haladó nyelvoktatás elveit, amely a szókapcsolat legmagasabb formájának a mondatot tekinti.
Az átdolgozás kettős irányban történt. Bővült egyrészt a tárgykörök száma. Részletesebb feldolgozást nyer a közlekedés (gépkocsi), bekerült az olvasmányok közé a televízió is, így számuk az eddigi 30-ról 34-re emelkedett. Változás történt a tárgykörökön belül is, a túlnyomóan kérdés-felelet forma közelebb hozta az anyagot az élethez. Bár ritkább, kevésbé fontos szókapcsolatok elmaradtak, az egyes leckék lexikai téren többet nyújtanak az első kiadásnál, a szókincs pedig valamennyivel meghaladja az 1000 lexikai egységet (szóösszetételek nélkül).
Módszertani szempontból a nyelvkönyv az új formájában is a fokozatosság elvét követi. Az első 8 olvasmány általában egyszerűbb, könnyebb nyelvi anyagot tartalmaz, s e fejezeteket szószedet egészíti ki. később ez a módszertani egység elmarad, sőt helyszűke miatt el kellett hagyni a betűrendes szótárt is.