Balla Zsófia: Kolozsvári táncok (antikvár, névre szólóan dedikált)
Kriterion, Bukarest, 1983
88 oldal
Tánc és táncoltatás – avagy egy újabb időjelző ez a könyv abban, ami történik, abban, ahogyan történik. Új beszédet próbálunk, gyűjtjük a gyógyfüvet, a gombát, nézzük a dombokról a körpanorámát, szüleink születési helyét keressük föl, így nyaralunk – s telelünk a cserépbe fogott virággal. És ünnepre várva, mikor egészben a gödölyecsapat, nagy vigasság lapul a versben, nevetésre, táncra készen. Megtanulunk nevetni, megpróbálunk táncolni.
Ez a verseskönyv nem más, mint meghívás, invitatorium. Meghívás arra, hogy a farkasvak erőtérből átlépjünk a földvízegyenlőségbe, a naphold mérkőzésre, hólapáton repülő szerelmes évszakokba, meghívás utazásra a tilalom és a szabadság tájékára: Bárány forog az almafa körül pányván.
erdélyi magyar magyar nyelvű magyar szerző vers
