Miután 1995-ben felvételt nyertem az ELTE BTK Néprajz tanszékére, mindjárt az elsőszemeszterben részt vehettem egy népzenei témájú speciális kurzuson, amit Sárosi Bálintés Pávai István tartottak. Mivel már régóta érdekeltek a honi és az idegen kultúrákzenéi és hangszerei, de zenei végzettségem nem volt, mindketten jó ötletnek tartották,hogy a hangszerek történeti vizsgálatával foglalkozzak, mert honi specialista hiányában,szükség lenne egy néprajzos szemléletű hangszerkutatóra, vagyis egy organológusra.Ezzel kapcsolatban a támogatásukra és a segítségükre továbbra is számíthattam,így a szakdolgozatom témavezetését Pávai István és a doktori disszertációm témavezetésétpedig Sárosi Bálint vállalta el. A disszertációm könyvvé formálásában lektorkéntszintén segítségemre volt Pávai István, ami „A népi hangszerek története és tipológiája”címmel 2015-ben jelent meg és összességében olyan jól sikerült, hogy amikor 2018-ban utoljára találkozhattam Sárosi Bálinttal, az igencsak kritikus mester megdicsértea munkámat. Ám amint azt hozzátette, nem ért egyet a címválasztással, mert ahogyazt kifejtette „Nincsenek népi hangszerek, csak hangszerek, amelyeken népzenét isjátszanak.” Ezen utolsó, építő jellegű kritikai megjegyzése rámutatott arra a tényre,hogy bár a „népi hangszer” gyakran használt kifejezés, a korábbi definíciók áttekintésearra mutat, hogy több, olykor egymásnak is ellentmondó jelentéstartalommal használtákés használják. Ugyanez igaz az „ősi” és a „nemzeti hangszer” fogalmakra is, mertegyiknek sem alakultak ki egységes, tudományosan elfogadott kritériumai, és az adottország értelmiségi rétege döntötte el, nem egyszer kitalált hagyományként, hogy mittekint nemzeti hangszernek. Azonban nemcsak a nacionalizmus, hanem a multikulturalizmusis megtalálta a maga szimbolikus hangszereit, amelyeknek – a különbözőideológiák szimbólumaiként – lényegében a nemzeti hangszerekhez hasonló szerepükvan. A nemzeti hangszerek szimbolikájához hasonlóan a multikulturális hangszerekis pszichológiai és kulturális határjelzőként funkcionálnak, és egyszerre fejezik ki azösszetartozást, valamint a másoktól való elkülönülést. Összességében jómagam ezzelaz áttekintéssel szeretnék elbúcsúzni tudós Mesteremtől, aki földi hívságokkal immárnem foglalkozva, többé sajnos már nem fog tanácsokat és ötleteket adni. Isten nyugosztalja, Tanár Úr, megtisztelő, hogy személyesen is ismerhettem!