Az emberiség egyetlen fajhoz tartozik és élesen elkülönül az összes közelebbi és távolabbi rokon fajtól. Az állatvilágból kiemelkedve az emberek társadalmi lényekké váltak, miközben biológiai tulajdonságaikat is megtartották. Az evolúció sem állt le, sőt sokrétűbbé vált. A földgolyónkat benépesítő emberiség különböző csoportjai más-más földrajzi és klimatikus környezetben élnek, más-más túlélési technikákat alkalmaznak, miáltal évezredeken át eltérő szelekciós hatásoknak voltak kitéve. A véletlen mutációk szelekciója genetikai különbségeket eredményezett az egyének és az ember-csoportok között a testi és szellemi tulajdonságokban is, miáltal azonos behatásokra is különbözőképp reagálunk. Az etnikai csoportok közötti genetikai eltérésekkel kapcsolatban újra kell gondolnunk, hogy meddig terjednek a tények és hol kezdődik a rasszizmus. Az emberiség akkor is élni és fejlődni fog, ha genetikailag egyenlőknek gondoljuk magunkat, és akkor is, ha nem vagyunk egyenlőek! Mindkét esetre vonatkozóan meg kell találnunk a normális együttélés formáit! Egyetlen témát se tekintsünk tabunak, mert akkor kizárjuk a korrekt tudományos vita lehetőségét. A mai világban az egyre erősödő turizmus és migráció miatt az embercsoportok egyre inkább keverednek egymással, humán alfajok kialakulása még hosszú távon sem várható. A genetikából kisarjadzó genomika 21. Századi tudományát ma már egyre inkább felhasználja az orvostudomány és feltartóztathatatlanul benyomul a társadalomtudományok egyes szegmenseibe, még akkor is, ha ez sokaknak ilyen vagy olyan okból nem tetszik.