…Azt mondják: ma nincs idő az olvasásra. Hogy az idő gyorsabban halad mint mi; hogy az irodalom rosszkedvű és nyomasztó; hogy a sürgősség érzése nyomaszt mindenkit. Állítják, csakhogy nem igaz. Mindaz, ami fontos, ami fölemelő, ami kibontakoztat, megfelelő ütemet kíván és nem érdemes siettetni. Sem a szerelem, sem a barátság, sem a művészet, sem a gondolkodás, sem a nyugtalanság, amit a szépség ébreszt a lelkünkben, sem maga a lélek nem alkalmas rá, hogy kapkodva foglalkozzunk vele. Az idő rugalmas közeg: vannak örökkévaló pillanatok és múlékony napok. Egyébként éppen nektek még van időtök. Az idő a ti fényűzésetek, a gazdag tárház, ahol elraktározhatjátok a legtartósabbnak tetsző tapasztalatokat, olyanokat, amelyek egy életen át szolgálhatnak benneteket…
