Éppen időben érkezünk – már talpon a nevesincs falu. S már a zenészek is mind ott ülnek levelesszínben… Hogy ragyog az egyenruhájuk! Jó nap lesz – mondják – , mert keleten kelt fel a nap. S a hallgatóság is szépen összegyűlt? Zsúfolásig teli az udvar. S micsoda csönd! Még a kerítésre is fölkapaszkodtak. Ezt szeretik az elvarázsolt zenészek! Különösen a cintányéros, a bombardonos meg a dobos mozgolódik nagyon a helyén – úgy látszik, a délelőtti muzsikálásban ők viszik majd a hangot… De ha elfáradnak, akkor sincs baj, kisegítik őket a többiek.