„A japán kapituláció hire tegnap dél tájban ért ide, amikor épp a Fleet Streeten jártam. Az utcákon örömujjongás tört ki, s az emeleti irodákban nyomban elkezdték fecnikre szaggatni, majd sz ablakon át kiszórni a régi újságokat. A rádiót hallgatva mindenkinek egyszerre jutott eszébe, hogy igy tegyen, s emiatt a buszunk néhány mérföldön át valóságos papiresőben haladt, az újságfecnik csillogón szálldostak alá a napfényben és bokáig beteritették a járdát. Mindez, nem tagadom, engem még bosszantott is kicsit, hisz akkor, amikor könyvekre nincs elég papir, lám, más léhaságokra mindig bőséggel akad. Igy a brit hadügyminisztérium ma egymaga több papirt használ el, mint az egész hazai könyvkiadás.”