A háború utáni gazdasági és társadalmi erők alakították az európai államot, ezért ezeket kell elemezni, ha az EK eredetére és céljaira vagyunk kíváncsiak, és meg akarjuk válaszolni az európai integráció múltjára, jelenére és jövőjére vonatkozó kérdéseket. Ez nem csökkenti az EK jelentőségét az európai biztonságpolitikában, csak igazabb megvilágításba helyezi. 1945 után az európaiak biztonsága mindig többet jelentett katonai biztonságnál. Hogy milyen erők hozták létre az EK-t, azon keresztül mutathatjuk be, hogyan európaizálódtak a nemzeti közpolitikák: a munkaerő-politika és jóléti politika, a külkereskedelem és viszonya a gazdasági növekedéssel, a mezőgazdaság védelme és fejlesztése, valamint a mezőgazdasági jövedelmek szinten tartása. Ezek a részletes elemzések az integráció természetére, a háború utáni állam jellegére és a biztonságra vonatkozó általánosabb fejtegetésbe ékelődnek. (Alan Milward)

„Sajnos hiányzik hangja az eurózóna és az Európai Unió problémáinak megoldásáról folyó vitákból” – írja Alan Milwardról posztumusz megjelent cikkgyűjteménye kapcsán Larry Neal amerikai professzor. De hasonló értékű minden megemlékezés első mondata: Milward volt a 20. század második felének egyik legjelentősebb történésze, gazdaságtörténésze. Milward szerteágazó munkásságának legfőbb témái: Németország szerepe Európában, az európai integráció gazdasági, társadalmi és politikai alapjai, a nemzetállam európai megmentése, a közös valuta bevezetésének okai, az európai polgárok hűségének megőrzése a nemzet és a nemzetek feletti fogalmak iránt, és végső soron a demokratikus kormányzás kérdése globális környezetben.” (Osztovits András)