1936-ban jelent meg először a Nyelv, Igazság és Logika, és pillanatok alatt az angolszász filozófia egyik klasszikus szövegévé vált, ami több tucat utánnyomást és két új kiadást ért meg. A kötet először adta az úgynevezett logikai pozitivizmus vagy logikai empirizmus szisztematikus kifejtését és rekonstrukcióját angol nyelven, világos, friss, polemikus és legfőképp szisztematikus és követhető stílusban, így benne a tudomány, logika és filozófia természetéről szóló legbonyolultabb érvek is követhetővé váltak.A Nyelv, Igazság és Logika rendkívül gyorsan tankönyvi státuszra tett szert, az újdonságra vágyó oxfordi ifjúság bibliája lett. Az olvasó most veheti először kezébe a könyv magyar fordítását, mely nem csupán történetileg fontos, hanem egy mostanság újjáéledő filozófiai álláspont megkerülhetetlen kordokumentuma. A szöveg érthetőségét és kontextusba helyezését egy hosszabb utószó hivatott elősegíteni, mely tisztázza Ayernek és könyvének helyét a filozófia történetében, a pozitivizmus jelentőségét és hatását, illetve azt, hogy végső soron a mű miben tér el az általa bemutatni kívánt Bécsi Kör és hasonló csoportok hivatalos nézeteitől.SIR ALFRED JULES AYER (1910–1989)Angol filozófus, az angolszász analitikus filozófia meghatározó alakja és a logikai pozitivizmus védelmezője a huszadik század közepén és második felében. Számos nagy sikerű, populáris és szakmai könyv szerzője a metafizika, az ismeretelmélet, az etika, a filozófiatörténet és az élet értelmének területén. Oxfordban és Londonban kifejtett munkássága generációkat determinált és terelt az analitikus filozófia irányába, miközben folyamatosan alakított a a kánont, saját nézetei is kötetről-kötetre jelentős mértékben változtak. Az úgynevezett érzet-adat elmélet kifejtője és védelmezője, az empirizmus és pragmatizmus odaadó híve, kiváló oktató és előadó, a társasági élet középpontja, a brit filozófiai és közéleti rádiózás és televíziós korai és jól ismert alakja. 1952-től a Brit Akadémia tagja, 1970-ben lovaggá ütötték.