Kolozsvár – közelről 2015 augusztusában napvilágot látott első kötetével egyidejűleg fölmerült a kérdés: mikor jelenik meg a következő?Végül ez is elkészült. Az elsővel szemben mindössze kilenc, de terjedelmesebb írásból állt össze. Az első fejezet, Kolozsvár nevének eredete, ma is időszerű. A Kolozsvári Napok, majd az 1316. augusztus 19-ére, a város szöletésnapjára, ennek hétszázadik évfordulójára alapozott történet, a Kolozsvári Magyar Napok szervezését, mindannyiunk figyelmét Kolozsvár nevére irányította.István, a szent a fellegjáró történelem, a tudatlanságban fogant történelemhamisítástól sem mentes városismertető félre- és belemagyarázásait hárítja el. A Szabók tornya a közönség érdeklődésének központjában áll. Különösen mióta helyreállították és nemcsak kívülről, hanem a kölönféle rendezvényeknek köszönhetően, belülről is megszemlélhető.Bába Novák szobra, miután magyarellenességet szító szövegéből ismeretlenek leverték a "magyar" jelentésű ungur szót , egy ideig izgalomban tartotta a város közvéleményét. A városvezetés a magyargyűlölő polgármester 2004-ben bekövetkezett bukásától máig sem bátorkodott az általa kifundát feliratot eltüntetni. Remélhetőleg a városon átcsobogó, Kis-szamosnak is mondott Malomárok, meg a Nádasnak és Békásnak, a város határát öntöző e két pataknak az ismertetése sem fogja elkerülni a kedves olvasó figyelmét.