Kosztolányi imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában; ezen kívül csak a Semmit hitte. Ez volt a sötét háttere könnyűségének, művészete boldog céltalanságának.
Máté Gábor előadásában.
Tartalom
I. Üllői-úti fák • 2. Koporsó és bölcső közt • 3. Akarsz-e játszani? • 4. Boldog, szomorú dal • 5. Az apa 6. Számadás • 7. Életre-halálra • 8. Énekek éneke • 9. Litánia • 10. Ha negyvenéves...
II. Esti Kornél éneke • 12. Könyörgés az ittmaradókhoz • 13. Már megtanultam • 14. Halotti beszéd 15. Hajnali részegség • 16. Ének a semmiről • 17. Szeptemberi áhítat
