A hazánk EU-csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából összeállított kötet megvonja Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét, feltárva, hogy a 2004-es csatlakozás óta miként alakultak az ország legfontosabb közpolitikai folyamatai az Európai Unió által teremtett szabályozói környezetben.

A könyv fő kérdése az, hogy mennyire élt Magyarország azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az uniós tagság kínált.

Az itt olvasható tanulmányok tényszerű diskurzus kialakításához szeretnének hozzájárulni hazánk uniós tagságáról, elősegítve a témáról folytatott színvonalas szakmai párbeszédet és közbeszédet. A kötet bemutatja, hogy miként alkalmazkodott a magyar piacgazdasági rendszer az Európai Unió egységes belső piacához, miként befolyásolta a hazai gazdaságpolitikát az EU gazdasági kormányzása, miért nem vezettük be eddig az eurót, és hogyan hatottak a magyar vállalatok teljesítményére az uniós támogatások. A tanulmányok átfogó elemzést nyújtanak arról is, hogy az uniós források miként alakították az országon belüli területi egyenlőtlenségeket, milyen hatással volt az EU-tagság a hazai jogalkotásra, hogyan hatott az EU agrárpolitikája a magyar mezőgazdaságra, mennyire követték az itthoni szociálpolitikai trendek az európai törekvéseket, és mennyiben teljesültek az uniós közpolitikai ajánlások Magyarországon.

Emellett bemutatjuk azt is, hogy két évtizednyi tagság után miként tekint a magyar társadalom az Európai Unióra, milyenek az EU közpolitikai percepciói, és melyek ma az euroszkepticizmus fő mozgatórugói hazánkban.